A világ figyelme most főként arra irányul, hogyan kérdőjelezik meg a régi-új amerikai elnök első rendeletei a nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolatok évtizedek alatt kialakult rendszerét. Eközben Trump és az új amerikai adminisztráció sokszor hajmeresztő lépései a kulturális szférát sem hagyják érintetlenül. Igaz, a hatás e területen elsősorban az USA-n belül érvényesül, de azért máris vannak komoly nemzetközi konzekvenciái is.
José Raúl Mulino szerint a nemzete méltóságát sérti, hogy az amerikai elnök arról beszélt, hogy az Egyesült Államok visszaszerzi a Panama-csatornát.
Gondor, Lesotho, Camelot – melyik a kakukktojás? Az amerikai elnök a feleslegesnek ítélt segélyek kapcsán példálózott a szerinte ismeretlen dél-afrikai ország LMBTQ-közösségeinek támogatásával.
Míg Orbán Viktor az orosz álláspontot hangoztatja, a nagyobb játékosok bírálják az amerikai vezetést.
Európa árulói azt a minimális esélyt játsszák meg, hogy ha minden nyugati országban elveszti a fejét a lakosság, és az aktuális valóságtagadó oroszpárti szélsőjobbot juttatja kormányra, akkor az egyébként egyáltalán nem süllyedő hajót elhagyó rágcsálók kerülnek a sor elejére, ahol majd Putyin osztja a Szovjetunió Hőse érdemrendeket, némi véres pénz kíséretében.
A négyes találkozó témáját nem közölték, de a francia elnök és a brit kormányfő vasárnap arról beszélt, hogy összeraktak egy béketervet, amit be akarnak mutatni Trumpnak.
Az amerikai kormányzat egy napon belül utasította el az Egyiptom által készített gázai rendezési tervet. A Palesztina mellett kiálló arab államok Donald Trump radikális ingatlanfejlesztési koncepciójára válaszul álltak elő saját javaslattal, ami már teljesen szakítana a Hamásszal. Az egyiptomi koncepció támogatottsága azonban arab viszonylatban sem teljes körű.
A hatékony vakcinákat viszont nem javasolja Robert F. Kennedy. A gyerekorvosok kongatják a vészharangot.
A több mint másfél órás beszédben az elnök az elmúlt hat hét intézkedéseit és a jövőbeli terveit taglalta, de mások mellett ostorozta Európát is.
A hétfői zuhanás után kedden tovább estek a legfontosabb tőzsdei indexek, miután életbe léptek Trump vámjai Mexikóval és Kanadával szemben.
Az eddigi tulajdonos CK Hutchinsont az amerikai politikusok, köztük Donald Trump elnök rendszeresen azzal vádolták, hogy a kínai kormány befolyása alatt áll.
Az iráni nukleáris program téma volt Trump és Putyin telefonbeszélgetése és a Szaúd-Arábiában tartott amerikai-orosz tárgyalás során is.
Miután az Egyesült Államok leállította a fegyverszállítmányokat Ukrajna számára, Volodimir Zelenszkij bejelentette, hogy készek a fegyverszünetre és a békekötésre is.
Még a Tesla is érintett, amely az alkatrészei jelentős részét Mexikóból szerzi be.
A Donald Trumphoz talán legközelebb álló európai vezető megpróbálja rávenni az amerikai elnököt, hogy legalább az EU-val kapcsolatban térjen vissza a hagyományos diplomácia eszközeihez a vámháborús zsarolás helyett.
A Charlie Hebdo is leközölte a maga megfejtését a botrányos Trump–Zelenszkij-találkozóról.
Az amerikai szövetségi apparátus, a külföldi segélyek és a NATO után Donald Trump azt a világkereskedelmi rendszert igyekszik szétverni, amin a második világháború utáni jólét alapul – és ami eddig gátat szabott az elnök által most csúcsra járatott önzésnek. Még ha Washingtonnak van is oka panaszra a globális kereskedelmet illetően, a viszonosvámok bevezetése a globális önmérséklet korának vet véget.
2020 első felében hasonlóan megugrott az amerikai állampolgárságukról lemondók aránya. Akkor a politikai légkör mellett az adók miatt adták fel többnyire az állampolgárságukat.
Az ukrajnai fegyverszállítások leállításának következményei, az európai újrafegyverkezés hatásai foglalkoztatják a világlapokat. Válogatásunk.
A Reuters szerint Donald Trump kedd esti kongresszusi beszédében be akarja jelenteni a megállapodás megkötését, így adminisztrációja azon ügyködik, hogy az USA és Ukrajna addigra aláírja az egyezményt az ásványkincsekről.
